2011. december 13., kedd

Mézes díszek

Nagy dirrel durral beírtam a házikóhoz,hogy az ablakába cukrot olvasztottam,közben még fel sem tettem a díszeket amiknél meg akartam mutatni,hogy mi is ez :)
Látszik,hogy ezer felé jár az agyam.
Szóval volt egy Nők lapja konyha 2007-es kiadású karácsonyi számom anyutól aminek az elején szerepelt hasonló sütemény,de valahogy nem hívta fel kellőképpen a figyelmemet míg nem Kiskuktánál megjelentek az Ólomüveg sütik!
Nagyon tetszettek,de a cukor kőkemény marad így én nem süteménybe készítettem el hanem a mézeskalács díszek közepébe.
Először is beszerzem minden évben a színes kemény cukorkát és gondosan dugdosom a gyerkőcök elől.
Aztán a sütés előtt szépen összetöröm őket egy kalapáccsal. Természetesen színenként külön válogatva és egy nejlonzacskóban különben a fél ház cukorban gazdag lenne :)
A szokásos módon kiszaggatom a formákat és sütőpapiros tepsibe sorakoztatom őket. Kivágom a közepüket különböző formákkal és megtöltöm az összetört cukorral.

Majd kisütöm őket.
Nagyon fontos,hogy a sütőből kivéve NE próbáljuk meg kiszedni a díszeket a tepsiből,mert akkor oda a munkánk. Hagyni kell pár percet pihenni,hogy a cukor vissza tudjon keményedni.
Túl sütni nem szabad,mert hiába volt színes a cukrunk ha van ideje karamellizálódni az összes barna lesz.
Ne spóroljunk a cukorral a lukakból,mert ha nincs benne elég, lukacsos lesz a végeredmény.
A buborékok nekem mindig jelen vannak,de ez nem ugyanaz mintha valahol üres luk tátongana.
Ha teljesen kihűltek a díszek,ugyanúgy lehet őket díszíteni,mint a koszorúkat vagy mécsestartókat.
Ez itt még a legelsők közül való,nem túl profi :)


Ha felakasztjuk őket a karácsonyfára az égősor fénye gyönyörűen átjön a cukorrétegen :)
Ez pont nem mutatja meg mire gondolok,mert nem világított a fénysor,de azért beteszem.

A mézeskalács díszek tésztájának receptje és egyéb információk itt!

Mézeskalács házikó


Bár torta fronton is elvagyok maradva most mégis inkább mézeskalácsot hoztam :)
Egy házikót szeretnék megmutatni. Nem olyan díszes mint az előzőek de nekem így is tetszik :)
Az ablakokba színes kemény cukrot olvasztottam,nagyon hangulatos ahogy világít.Majd próbálok róla egyik este képet készíteni.

A körülötte fekvő mézi figurák egy kutyás ismerősünk karácsonyfáját fogják díszíteni az idén,úgyhogy ők már elköltöztek a házikóból :)
A kéményt megint apró kis téglákból építettem fel :) Türelem játék.




Egy kis ráadásnak néhány Mézi figura :)

Most pedig érdekességképen a legelső házikóim :) (2008)




Aztán egy évvel később: (2009)



Ezek már szerepeltek a zárt blogon,így más a logó rajtuk.
Tavaly pedig nem készült házikó...már nem tudom miért :) De idén bőven pótoltam :)
Még bőven van idő elkészíteni és igazán nagyon hangulatos dísze lehet az ünnepi asztalnak.
Első évben ezt a sablont használtam fel,bárkinek ajánlom,mert tényleg elkészíthető belőle a házikó.


Sablon a mézeskalácsházhoz katt ide!

Szerintem viszont érdemes egy kicsit csökkenteni a méreteken,na persze méret arányosan,mert a kész házikó elég nagy lesz és így az asztal közepén sok helyet foglal. Illetve én a tetőt nagyobbra hagynám,hogy jobban túl lógjon a falakon és plusz ablakokat és vághatunk rá,hogy jobban kiszűrődjön belőle a mécses fénye. Második évben már így készültek a házak.
Idén a párom készített egy kisebb sablont a házakhoz és nagyon ügyesen el is felejtkeztem a "nagyobb tető" dologról :) De volt és lesz alkalom korrigálni.

2011. december 11., vasárnap

Életjel jelleggel


Kicsit elvagyok maradva a blogolással pedig lenne mit feltölteni, csak épp összesűrűsödtek a dolgok mostanában.
Időrendi sorrendben nem ez a torta következne,de ez az egyik legfontosabbé hát ez kerül fel most :)
Az idő eléggé sürgetett pláne,hogy úgy kellett készülni,hogy az ünnepelt ne vegyen észre belőle semmit.
Megsütöttem,betöltöttem majd a ráhagytam a gyerkőcökre a díszítést :)
Nekem nagy segítség volt,mert haladhattam a többi feladattal, ők pedig nagyon élvezték,hogy kedvükre garázdálkodhatnak az anyagokkal, apának pedig különleges és egyedi tortája lett.

Bár mondtam,hogy ha lehet olyan díszeket készítsenek rá ami jellemző apára,egy darab kártyán kívül nem igen van ilyesmi rajta(na nem mintha apa akkora nagy zsugás lenne) :) Ez is azt mutatja,hogy a gyerkőcök nem tudnak már elvonatkoztatni a ténytől,hogy itt a tél, még akkor sem ha egy szem hó nem hullik kinn.
Az utolsó utáni percben fényképeztem a tortát és már hallottuk is,hogy nyílik az ajtó.
Azt hiszem sikerült nagy meglepetést okozni és egy igazán jó kis délutánt töltöttünk együtt.
Az összes Geti egy kupacon :)
Valaki folyton bóhóckodik :)
Bár az ebédről most nem készült kép és ezt a blogot igaziból a süteményeknek és tortáknak indítottam,most mégis felteszem a receptet,mert szerintem nagyon finom étel és megállja a helyét az ünnepi asztalon is.
Tavaly és tavaly előtt is szerepelt az advent vasárnapi ebédek valamelyikén :)
A család több tagjának is ez a kedvence :)
Velencei rakott hús

Hozzávalók(eredetileg)
-8 szelet comb(disznó)
-20 dkg Lajta sajt
-5 dkg reszelt parmezán
-1 kis doboz sűrített paradicsom 
-2 gerezd fokhagyma
-1 tojás
-1 mokkáskanál:rozmaring,kakukkfű és bazsalikom
-só
-őrölt bors
-liszt és zsemlemorzsa a panírozáshoz
-olaj a sütéshez


Na már most,ez a recept egy olyan könyvből származik amit 1984-ben adtak ki,mindössze 55 ft volt az ára :)
Ezért én a Lajta sajtot sima trappistával helyettesítettem.

Elkészítés:
Először elkészítem a mártást. (házi paradicsom lével készítem,de a hozzávalók leírásánál ragaszkodtam ez eredetileg megadott szöveghez.)
Szóval egy lábosba öntöttem a 5 dl paradicsomlevet.
Hozzáadtam a fűszereket(só,bors,kakukkfű,rozmaring és bazsalikom)és felforraltam,majd fedő alatt 20 percig csendesen rotyogtattam!(én tettem bele egy kevés cukrot)

Közben elkészítem a rántott húst!Kiklopfoljuk minimálisan sózzuk,panírozzuk és kisütjük az olajban!
Mikor először készítettem itt volt Ati nagy fia is és fancsali képpel igyekezett meggyőzni róla,hogy rá nem öntsem már azt a piros löttyöt a finom rántott husira :) most pedig ő az egyik akinek nagy kedvence ez az étel :)
Én egy tűzálló tálat megszórok sajttal és erre teszek a kisült húsból egy réteget,majd megint sajt(ne spóroljunk a recept szerint ki sem látszhat a husi) és jöhet rá a következő hús réteg, amire már a mártás kerül és a végén megint sajt.

180 fokra előmelegített sütőben addig sütöm amíg a sajt szép színt nem kap.
A könyv szerint rizs és fahéjas párolt alma illik hozzá.Ezekkel tálalom én is.


Érdemes kipróbálni!


Egy kép az ételről még tavaly előttről

2011. november 30., szerda

Gitár torta


Ez most az aktuális kedvencem :)
Már jó előre megbeszéltük az egyik kedves ismerőssel,hogy ezzel lepi meg a kisfiát...aki már nem is olyan kisfiú :)
Balázs imád gitározni és tetejében még megy is neki :) Úgyhogy a múltkor felhívtam a figyelmét,hogyha otthonról kirakják a zenebona miatt hozzánk jöhet gyakorolni én elhallgatom :)
Szóval az összeesküvés tárgya az ünnepelt gitárja volt amiről nagyon okos módon több képet is közzétett az egyik közösségi oldalon. Na persze nem ebből az apropóból,de most nagyon jól jött.
Aztán tegnap eljött a napja az elkészítésnek :)
Sütöttem töltöttem faragtam burkoltam és közben annyiszor mentem fel Balázs oldalára nézegetni a részleteket,hogyha ezt megtudná nézni még a végén félre értené :)
Lehet,hogy egyszerűbb lett volna kinyomtatni ?! :)
Tegnap nagy örömömre  Eszter a Receptelő blog szerzője feltette a saját elkészített gitár tortáját és megosztotta az olvasókkal a tapasztalatokat így én ma nagyon nagyon igyekeztem húrokkal együtt kijutni az ajtón. De a vicc az egészben az,hogy nekem sokkal jobban tetszett a torta húrok nélkül,de nem készítettem róla úgy képet :)
A torta egyébként Raffaello ízű,nagyon remélem,hogy ízlik a családnak,ha minden igaz épp ezekben a percekben falatoznak belőle :)
Nem is mertem előbb közzé tenni nehogy lebukjunk az ünnepelt előtt.

Igyekeztem minden részletet megcsinálni,de persze találtam hiányosságokat amikor az igazi gitár mellé került a torta.....

Nagyon örülök,hogy részt vehettem a meglepiben és nagyon remélem,hogy Balázs örült az ajándékának :)
Boldog Születésnapot itt is :)

2011. november 29., kedd

Mézes mécses

Jól hangzik nem? :)
A nagy mézeskalács lázban készült belőlük jó néhány darab.
Ezeken aztán ki lehet próbálni a színeket,a díszítéseket,szabadon szárnyalhat az ember fantáziája.
Na hát az enyém pont nem szárnyalt :)
De azért nagyon örültek nekik azok akiket megleptem velük :)
Szép magyar mondat volt ez azt hiszem.
Próbáltam róluk elfogadható képet csinálni,de én meg a fotózás az két külön dolog tetejében kettő kirepült még idő előtt,szóval azokról még "szebb" kép van :)






Na és az utolsó kép......ennél előnytelenebb és rondább képet már én sem voltam képes csinálni :)
Talán meg kellene alapítanom az antiszépkép klubbot :)
Szerintem remek ajándék lehet Karácsonyra.
Egy apró kedvesség amit az ember saját maga készíthet el.

FONTOS!!!
Mindegy,hogy a terülő mázzal díszítünk vagy a fényes mázzal, az első és legfontosabb,hogy hagyjuk teljesen megszáradni és csak azután kezdjünk el díszíteni rá.

Adaventi koszorú készítése

Bár az első gyertyát már meg kellett gyújtani vasárnap, talán mégis lesz akinek még segítenek a képek.
Készítettem két majdnem egyforma koszorút az Anyukámnak és Nagymamámnak.
A hozzávaló recepteket itt találjátok!








 Ez a szakasz után megfestettem mindkettőt a megálmodott színnel,becsomagoltam őket gondosan és elmentem vele a mamikámhoz.
Lehet,hogy volt már aki rájött erre,de a legjobban egy kis pizzás dobozban lehet szállítani a mézeskalács koszorút :D
Pont passzol a méret és nem sérül meg benne :)
Szóval elmentem az én drága nagyikámhoz és ott díszítettem fel őket.
Mamika végig ott ült mellettem és leste minden mozdulatomat. Annyira tetszett neki, hogy vagy ezerszer elmondta :)
Tudom ő elfogult is velem,de olyan aranyos volt :)




Ezt a mintát azért fényképeztem le így közelről,mert szerintem nagyon szééép.
Olyan mint egy gyöngysor.
Először körbementem apró pöttyökkel,majd amikor már megszáradtak közéjük nyomtam a nagyobbakat. Egyszerű és mégis nagyon mutatós.

 Nagyon hiányzik alóla a zöld,ha legközelebb megyek ,viszek magammal egy fenyőágat :)




2011. november 27., vasárnap

Villám torta


Na nem az a szokásos piros kis autós.
A hét közepén beszéltük meg egy falubeli Hölggyel aki az unokájának kérte a tortát.
Nem volt egy macerás darab,de azért több időt akartam rá szánni. Nem jött össze.
A nagy mézeskalács őrület közepette azon kaptam magam,hogy már vasárnap reggel van és legkésőbb délre ígértem a tortát.
Gyorsan neki ugrottam.... Még jó,hogy gyorsan, ugyanis nem sokkal azután,hogy a krémmel bevontam a tortát hívott a megrendelő, hogy mikor is leszek kész, mert mehetne a torta...... 5-10 perc hangzott a válasz.
Lehet,sőt biztos,hogy van olyan tortás aki ennyi idő alatt valami full extrás számítógépet tudna varázsolni,de nekem csak ilyen sikerült :(
Ettől függetlenül aki kérte annak tetszett.
Pedig lehetett volna szebb is.....a fehér csoki darabkák szépen világítanak a krémben és hát ez a laptop se valami menő,tetejében egyenesen írni sem sikerült rá,sőt még a betűk mérete sem igazán egyforma.
Lehet,hogy inkább összecsapott tortának kellett volna nevezni .
Egyébként az első tojás felütésétől addig a pillanatig,hogy kiléptem vele a kapun 2 óra telt el.
Ennél is biztosan van gyorsabb alkotás,de nekem ez villám sebesség :)